A "dán modell" bemutatása
Speciális felszereléseket és gyógyászati segédeszközöket kölcsönző centrumok és segélyezési módszerek speciális nevelési igényű gyermekek számára

A DBO szervezésében december 15-én került megrendezésre a dániai gyógyászati segédeszköz-kölcsönzési rendszerről szóló szeminárium, melyen a Fogyatékos Gyermekekért Közalapítvány által kiírt pályázat nyertesei vehettek részt.

:: Pályázat

A Közalapítvány az OEP támogatásával az Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Intézmények számára hirdette meg pályázatát speciális fejlesztő és tanulást segítő eszközök beszerzésére, illetve eszközkölcsönzők kialakítására.

:: Háttér

A közeljövőben Magyarországon jelentősen drágulhatnak a gyógyászati segédeszközök.

Az egészségügyi tárca felülvizsgálja a közgyógyellátási listán szereplő termékek körét és csökkenti egyes eszközök támogatását. A közgyógyellátás terhére választható eszközök listáján csak a legolcsóbb termékek maradhatnak, a támogatás csökkentése miatt a többi cikk drágulni fog. Gyógyászati segédeszköz-kölcsönzők létrehozásával gazdaságosabban és nagyobb, szélesebb választékkal gazdálkodva lenne megoldható a segédeszköz ellátás.

:: Előadók

Az előadást azzal a céllal szerveztük, hogy megismertessük a pályázat nyerteseit a Dániában évtizedek óta működő gyógyászati segédeszköz kölcsönzés rendszerével, intézményi hátterével.
A szemináriumot meghívott előadónk, Jytte Windel Kahr, dán ergoterapeuta és Max Madsen, a DBO vezetője tartotta.
Jytte Windel Kahr a dániai Aarhus megye alkalmazásában áll, ergoterapeutaként dolgozik. Feladata, hogy az integrált oktatásban résztvevő speciális nevelési igényű gyerekek számára kiválassza a legmegfelelőbb segédeszközöket és egyéb felszereléseket. Korábban már részt vett több dán - magyar fejlesztési és együttműködési projektben.

A DBO-t a dániai Aarhus megye alapította azzal a céllal, hogy támogassa és fejlessze a Magyarország és Dánia közti együttműködési projekteket, így a gyógypedagógia területén létrejött együttműködéseket is. Max Madsen, a DBO vezetője gyógypedagógusi végzettséggel rendelkezik és 1986 óta számos nemzetközi projekt kifejlesztésében, monitorozásában és értékelésében vett részt.

:: Dán képzés

A szemináriumon Jytte Windel Kahr előadásából megismerhettük a dániai ergoterapeuta és gyógytornászképzés rendszerét. A képzés mindkét esetben 3 és fél év valamint az elméleti oktatás is megegyezik. A gyakorlat során a gyógytornászok egy-egy testrész, végtag rehabilitációjával, a járás gyakorlásával, egyensúly tréninggel és nyújtással, míg az ergoterapeuták a teljes test mozgásképességével foglalkoznak. A finommotorikus fejlesztés, az étkezési tréning és a mindennapos tevékenységek gyakorlása is az ergoterapeuta feladata.

A 3,5 éves képzés után specializálódhatnak a gyógytornászok és az ergoterapeuták is gyermekekkel való foglalkozásra. A továbbképzések és tanfolyamok mellett gyakorlati tapasztalatokra is szert tesznek a kórházakban, korai gondozókban, óvodákban végzett munka révén. A gyerekekkel való foglalkozás során nagyon szoros az együttműködés az ergoterapeuták és gyógytornászok között, gyakran egy terápia alatt mindketten jelen vannak.

:: Kommunikációfejlesztés

A szemináriumon vetített videofilm Aarhus megyében egy, a fogyatékos gyerekek számára kialakított nappali foglalkoztatóban készült. A létesítményt mozgáskorlátozott gyermekek kommunikációfejlesztésének segítésére hozták létre, mely bemutatóterem és kölcsönző is egyben. Itt a gyerekek, szüleikkel együtt kiválaszthatják a gyermek számára legmegfelelőbb játékot. Hetente egyszer az azonos mértékben sérült gyerekek közös számítógépes játékokat játszhatnak.

:: Segédeszköz-ellátás

Dániában kevesebb a speciális iskola, mint pl. Magyarországon, a speciális nevelési igényű gyerekek inkább integráltan tanulnak. A dániai törvények szerint az integráltan tanuló gyerekek számára az oktatáshoz szükséges segédeszközöket az önkormányzatok kötelesek biztosítani. 2007. január elsejétől a dániai közigazgatási reform alapján megszűnnek a megyék, régiók alakulnak és az önkormányzatok száma is csökkenni fog az összevonásoknak köszönhetően. Így az eddigi megyei kötelezettségek egy része, mint pl. a segédeszközök finanszírozása, helyi önkormányzati feladat lesz. A segédeszköz-kölcsönzőket az önkormányzatok működtetik.

:: Segédeszköz központok

A kölcsönzők mellett minden megyében létrehoztak egy segédeszköz központot, ahol a gyártók, forgalmazók bemutatják az eszközeiket. A központ, mint független szakmai intézet tanácsadással is foglalkozik. Az Aarhus megyei segédeszközközpontban három speciális területtel foglalkoznak kiemelten: lakóhelyek átalakítása, kommunikáció segítése és a munkavégzéshez szükséges eszközök bemutatása.
A központban a tanácsadás ingyenes, a felmerülő kérdésekre, problémákra terapeuta segítségével keresnek választ az érintettek.

:: Tudásközpontok

A megyei központok mellett országos tudásközpontok is működnek. Itt lehetőség nyílik arra, hogy az érdeklődők specialistáktól kapjanak tanácsot, felvilágosítást a segédeszközökkel kapcsolatban. A tudásközpont segítségét az önkormányzatok is igénybe vehetik. Itt tanfolyamok, továbbképzések is folynak, információs kampányokat szerveznek, így a legújabb technológiákról, szoftverekről, orvosi eredményekről is tájékoztatnak.

Az országos központok adatbázist vezetnek a létező összes gyógyászati segédeszközről, melyből megtudhatjuk, hogy a keresett eszközt ki gyártja, forgalmazza, pontos műszaki leírást és használati tanácsokat ad, szakmai véleményeket, teszteredményeket mellékel.

:: Tervek

A szeminárium résztvevői, az általuk kitöltött kérdőív alapján, nyitottak egy segédeszköz-kölcsönző központ létrehozására, és szinte valamennyien hasznosnak tartanák és részt is vennének egy, a dániaihoz hasonló adatbázis létrehozásában.

A segédeszköz-kölcsönzők működésével kapcsolatos további szemináriumokra is szívesen jelentkeznének. A megjelölt témák közül legtöbben a szülőknek, többségi iskolákban tanító tanároknak nyújtandó tanácsadás iránt érdeklődnek, de az eszközök testre szabása, valamint a kölcsönzés és raktárkészlet adminisztrációja témakörökbe is sokan bekapcsolódnának.

A Magyarországon nem hozzáférhető segédeszközökről szinte kivétel nélkül minden résztvevő szeretne információt kapni. Különböző felhasználási területeket jelöltek meg, ezek közül elsősorban a kommunikációt segítő eszközök iránt nagy az érdeklődés. Ezen kívül hallás- és látássérültek, vakok oktatását segítő eszközökről, mozgásfejlesztő eszközökről, enyhén és súlyosan sérült, mozgáskorlátozott gyerekek oktatásához szükséges számítógépes programokról, enyhe értelmi fogyatékosok számára használható fejlesztő eszközökről kérnek információt. Vannak, akik speciális eszközök (állítómodul, fektetők, hidroterápiás eszközök) iránt érdeklődnek.

A résztvevők fele több szempontból is hasznosnak tartaná egy közös raktárkészlet és a hozzá kapcsolódó adatbázis kialakítását.

:: Célok

A kölcsönzési rendszer kialakításával nemcsak a nagyobb értékű beruházásokat lehetne megvalósítani, hanem ezáltal gazdagabb kínálatból válogathatnának a felhasználók. A mostani pazarló rendszert így gazdaságosabbá lehetne tenni. Az adatbázis pedig különösen a sérült emberek jobb tájékoztatását szolgálná, az ismeretek gyarapodásával életminőségük is javulna.

Vannak, akik jelenleg nem tartják megvalósíthatónak a pályázat nyertesei között a kölcsönzési rendszer kialakítását, véleményük szerint ehhez előbb társadalmi egyeztetésre és törvényi módosításra van szükség.

:: Konklúzió

A kérdőívek értékeléséből megállapítható, hogy van igény a segédeszköz-ellátás új, kölcsönzéses rendszerének kiépítésére. Reméljük, hogy ennek elindításában a DBO és az érintettek együtt tudnak működni a jövőben.