A romániai környezetvédelem helyzete az egyik legsúlyosabb akadálya az ország jövő évre tervezett uniós csatlakozásának. A csatlakozási szerződés környezetvédelmi fejezete szerint 29,3 milliárd eurót kell fordítani erre a területre - az összeg 60 százalékát 2018-ig kell beruházniuk az érintett cégeknek - közölte Korodi Attila román környezetvédelmi államtitkár az Euraktiv román oldalával.

Románia 2007 és 2013 között az EU strukturális és kohéziós alapjaiból 3,960 milliárd eurót kaphat környezetvédelmi projektekre. A közel négymilliárd eurós EU-támogatáshoz Romániának 940 millió eurót kell biztosítania a hazai költségvetésből.
A 2005-2006-os előkészületi időszakban az Európai Bizottságnak nyolc projekt tervét nyújtották be, ezek 222 millió eurós nagyságrendű beruházást jelentenek. A tervek közül négy a vízgazdálkodás, három a hulladékgazdálkodás területét érinti, egy pedig a technikai segítségnyújtással kapcsolatos. A nyolc projekt közül az EU ötöt már elfogadott, ezek értéke 160 millió euró.

Romániának, mint a Genfi Egyezményt aláíró országok egyikének a Göteborgi és Kiotoi Jegyzőkönyv előírásainak valamint a Csatlakozási Szerződésben a környezetvédelem területén felvállalt kötelezettségeinek eleget kell tennie.
A Göteborgi Jegyzőkönyv az országhatárokon átterjedő légszennyezés mérséklését irányozza elő a savasodás, az eutrofizáció és a talaj közeli ózon elleni küzdelemben, a Kiotoi Jegyzőkönyv pedig az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését írja elő.
A román Környezeti Operatív Program 2006 márciusi tervezete szerint a specifikus célokhoz kapcsolódó legfontosabb feladatok a következők: a víz és szennyvízkezelési rendszerek kibővítése és korszerűsítése, integrált hulladékgazdálkodási rendszerek kiépítése, a leszennyezett területek helyreállítása, és a települési hőellátó rendszerek korszerűsítése a kijelölt zónákban. Emellett nem kikerülhető a korszerű management rendszerek kialakítása a természetvédelmi területeken, a megfelelő infrastruktúra létrehozása a természeti katasztrófák megelőzésére a legveszélyeztetettebb övezetekben, valamint a technikai segítségnyújtás.

A program jelentős részét képezi a települési hőellátó rendszerek korszerűsítése, mely során Románia a környezetbarát fejlesztéseket ösztönzi. A közép és hosszú távú beruházások a megújuló energiaforrások alkalmazását helyezik előtérbe a hagyományos energiahordozókkal szemben. A tervek szerint az összes üzemanyag-felhasználásból 2011-re a bio-üzemanyagok arányát 5,75 százalékra növelné Románia.

Az Euractiv értesülései szerint jelenleg több mint 700 cég szerepel a romániai környezetszennyezők feketelistáján, s amennyiben ezek technológiáját nem sikerül korszerűsíteni, az üzemeket be kell zárni, különben Románia a 2007-es csatlakozástól kezdődően naponta 300 ezer eurós bírságot lesz kénytelen fizetni.

A legtöbb környezetszennyező vállalkozás a nyilvántartások szerint az ország északnyugati régiójában működik: Kiskapus, Zlatna, Nagybánya, Nagyvárad, Vajdahunyad a leginkább veszélyeztetett terület. A román Országos Környezetvédelmi Ügynökség jelentésében több új, kritikus övezet is megjelent. Az utóbbi években került fel a környezetszennyezés feketelistájára Bacau megye, Galati, Braila és Tulcea megye is, amelyek az ország keleti határán, illetve a Duna-deltában találhatók.

Románia hét szabály kivételével integrálta jogrendszerébe az EU környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályait. A nagy hőteljesítményű tüzelőberendezések működési feltételeire és légszennyező anyagainak kibocsátási határértékeire vonatkozó EU irányelvek megvalósítására a jelenleg működő létesítmények zöme átmeneti mentességet kapott. Románia a települési szennyvízkezelés EGK Tanácsi irányelv követelményei alól 2018-ig kapott átmeneti mentességet.

KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS ENERGIAGAZDÁLKODÁS ROMÁNIÁBAN Bernádt Zelma Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség