1999 és 2000 között Szentpéterváron a VELUX International vezetésével a Danfoss, Grundfoss és Rockwool cégek közreműködésével egy ötemeletes társasházra tetőtéri szintet emeltek, szigetelték a ház homlokzatát, megerősítették az ablakokat, és modern, energiatakarékos berendezéseket szereltek fel. Az építőmunkát helyi építő­ipari és tanácsadó vállalatokkal együttműködve kivitelezték.

1. kép: A Torzhkovskaya u. 16 a felújítás előtt

A projekt célja az volt, hogy az átalakított lakóépület energiafelhasználása az addigi fogyasztás töredékére essen vissza. A követőprogram 2001-ben indult, melyet a Carl Bro tanácsadó cég vezetett.

Egy gyakorlati próbaüzem Szentpéterváron

A legtöbb közép-kelet európai városi területen és a metropoliszokban egyre nagyobb hiány mutatkozik megfizethető lakbérű lakásokból. A meglévő lakókerületek ezen felül nagy általá­nosságban lepusztultak és túl magas az energiafogyasztásuk is.

Sajnos nincsenek kéznél megfelelő eszközök, amelyekkel a helyzeten változtatni lehetne. Bár ez sokszor igen sürgős volna, eddig igen korlátozott számban születtek ilyen célú tervek.
A lakótelepek, lakóövezetek revitalizálásának gazdasági ösztönző ereje azonban nyilvánvalóvá válhat egy olyan kombinált tervben, amely a következőket célozza:

:: a meglévő lakóterület növelése a már felépített infrastruktúrában,
:: a kerület energiafelhasználásának gazdaságossá tétele,
:: a környezet és az életszínvonal fejlesztése,
:: a lakások élettartamának jelentős növelése.

2. kép: A Torzhkovskaya u. 16 a felújítás után

Ma már számos olyan műszaki megoldás és magas technikai fejlettségű termék/berendezés létezik, amely megoldást jelenthet a problémára.

Szentpéterváron a VELUX International vezette azt a Danfoss, Grundfos és Rockwool vállalatokból álló konzorciumot, mely a helyi önkormányzatokkal, a Dán Lakásügyi és Városfejlesztési Minisztériummal és az Orosz Lakásügyi Minisztériummal együttműködve hozott létre egy kísérleti projektet. Egy ötemeletes társasházra tetőtéri szintet emeltek, szigetelték a ház homlokzatát, megerősítették az ablakokat, és modern energiatakarékos berendezéseket szereltek fel. Az építőmunkát helyi építőipari és tanácsadó vállalatokkal együttműködve kivitelezték. A Carl Bro vállalatot kérték fel arra, hogy kövesse az energiafelhasználás alakulását a fűtési szezonban
Ez a kísérleti projekt azt is megmutatja, miként lehet a városi lakóövezeteknek új dinamikát és hosszabb élettartamot adni.

Egy szentpétervári lakóház tetőterének (manzárdjának) kialakítása

A tetőtéri emeletszint kialakítása, és ugyanakkor a homlokzatok és ablakok szigetelése, valamint a fűtési- és ellátórendszerek felújítása nem csak azt jelenti, hogy energiatakarékosabb épületeket kapunk, hanem azt is, hogy sokkal keresettebb, új lakásokkal bővítjük a meglévő infrastruktúrát.

A duplán szigetelt üvegezésű VELUX tetőablakok lényeges elemét képezik a kényelmes és gazdaságos lakások kialakításának az újonnan beépített tetőtérben.

A fény, szellőzés és a külvilággal való kapcsolat alapvető fontosságúak jólétünk szempontjából.

A gazdasági ösztönző erő számos tényezőből áll össze:

:: A lakások eladásából, kiadásából származó bevétel nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a befektetés kifizetődő legyen
:: az épületek megnövekedett élettartama miatt a közösség válláról lekerül a pótlakások építésének sürgető kényszere
:: az energiafogyasztás nagybani csökkenése közvetlen haszonnal jár a közösségi energiaszolgáltatók szempontjából  is

Azon túl, hogy segít a növekvő lakáshiány leküzdésében, hozzájárul az általános energiahatékonyság javításához (ti. csökkenti a CO2/SO2/Nox kibocsátást), és jobb életkörülményeket teremt, a tetőtérbeépítések alkalmazása az egész környéknek lendületet ad. Ily módon az el­képzelésnek van egy szociális lakásügyi aspektusa is. A modell tehát nem más, mint egy technikai és gazdasági eszközegyüttes, amely hosszú távú hasznot hajt az egész közösség számára (Revitalizáció).

Ha a következő táblázatban szereplő épületek legalább 70%-a szerkezetileg alkalmas egy te­tőtéri emeletszint hozzáadására (amelyet energiatakarékos berendezések felszerelése egészít ki), az mintegy  750000 lakáshoz tartózó kb. 45 millió négyzetméter új lakóterületet eredmé­nyezne a meglévő infrastruktúrán belül.

A gazdasági oldal

A meglévő lakóházakra épített tetőterek kialakításának ára lakható négyzetméterenként csupán 75-85 %-át teszi ki a hasonló minőségű új épületek kialakításának.

A megtakarítás főként a következőknek tudható be:

:: a meglévő lakótelepek már kialakított infrastruktúrája.
:: a víz-, fűtés-, villany-, stb. ellátórendszerek általában könnyen kiterjeszthetőek még egy emeletre, és a tetőtér kialakítása nem igényel alapozást vagy földmunkákat.

A tetőtér kialakítása a már meglévő lakóépület szempontjából azt jelenti, hogy megújul és megerősödik a tető, és ugyanakkor a meglévő lakások bizonyos fokú tatarozása is végbeme­het. Általánosságban szólva: a meglévő lakások bérlői, tulajdonosai többet kapnak, és keve­sebbet fizetnek, mintha akár csak egy beázott tető javításáért kellett volna fizetniük. Ez azért lehetséges, mert befizetett lakbérükön keresztül a tetőtéri lakások újonnan beköltözött lakói mind a tetőtér kialakításához, mind pedig a meglévő lakások felújításához hozzájárulnak.

A lépcsőházankénti lakások számának növekedése csökkenti a technikai berendezések működtetési és fenntartási költségeit, valamint a környező területek, közös technikai berendezé­sek, stb. napi fenntartási költségeit, minthogy a teljes árat nagyobb számú bérlő osztja meg egymás között.

Követőprogram a Torzhkovskaya u. 16-ban Szentpéterváron

A VELUX International vezette azt, a Danfoss, Grundfos és Rockwool vállalatokból álló konzorciumot, amely a Torzhkovskaya u. 16 felújítását kivitelezte Szentpétervárott. A projekt részeként tetőteret alakítottak ki, kilenc lakással. A lakóház továbbá külső szigetelést kapott, az ablakokat is szigetelték, a radiátorokat pedig hőszabályzó-szelepekkel szerelték fel. A Carl Bro vállalatot kérték fel arra, hogy kövesse az energiafelhasználás alakulását a fűtési szezonban.

A követőprogram kimutatta, hogy a fűtésre fordított energiafelhasználás mintegy 35-40%-ra csökkent a szomszédos épülethez, a Torzhkovskaya u. 14-hez viszonyítva. Az eredmény bizonytalansága annak kö­szönhető, hogy a felújított épületben a beltéri hőmérséklet jóval magasabb volt, mint a referenciaépületben, amely bizonyos esetekben alig tudta 20o C-on tartani a lakásokat. A mért 60% energiamegtakarítást a köve­tési időszak leghidegebb napján regisztrálták a fűtésmérők. A melegebb napokon a két lakóház közti eltérés elérte a 30%-ot, amely majdnem 70%-os energiamegtakarítást eredményez. Az energiamegtakarítás oka a külső szigetelés és az automata szabályzó-berendezés, amely megakadályozza a lakások túlfűtését. Ha a mért energiamegtakarítást a két épület beltéri hőmérsékletkülönbségéhez igazítjuk, körülbelül 67%-os éves energiamegtakarítást kapunk (33% energiafelhasználás a felújított épületben a referencia-épülethez viszonyítva).

A tervezett fűtésigény mért és kalkulált változása 38% volt az eredetileg tervezett fűtésigényhez képest.

A program arra is rámutatott, hogy kerületi fűtési rendszer jelenlegi működtetése nem elég hatékony ahhoz, hogy a belső hőmérsékletet stabil szinten tartsa, és a meglévő, elavult rendszerek nem megfelelőek alacsonyabb kinti hőmérsékletek esetén.

A megvalósíthatósági tanulmány szerint, a projekt tíz éves megtérülési időszak mellett valósítható meg. A tanulmány azonban nyugat-európai befektetőkkel számol, akik megelégszenek 5%-os nyereséggel is. Az orosz befektetők számára azonban a befektetés aligha térül meg egy élettartamon belül, mégpedig a magas belső kamatlábak miatt. Mindkét konklúzió a fűtési díjak jelentős emelkedésére épít.

A megvalósíthatósági tanulmány azt jelzi, hogy a projekt kézenfekvő alternatíva lesz a jövőbeli közös meg­valósítású projektek számára, minthogy megfelel a járulékos előnyök kritériumainak.

A Torzhkovskaya u. 16 felújítását 1999 és 2000 között kivitelezte a dán Velux International által vezetett konzorcium. A projekt részeként tetőteret alakítottak ki, kilenc lakással. A lakóház továbbá külső szigetelést kapott, az ablakokat is szigetelték, a radiátorokat pedig hőszabályzó-szelepekkel szerelték fel. A dán Carl Bro tanácsadó céget kérték fel arra, hogy kövesse az energiafelhasználás alakulását, és meghatá­rozza a felújítással elért energiamegtakarítás mértékét.

A követőprogram a 2001-2003 közti két fűtési szezonban került megvalósításra. A program alapja a felújított épület és a Torzhkovskaya u. 14 alatt található szomszédos épület összehasonlítása volt. A két lakóépület méret és funkció szempontjából teljesen megegyezett egymással.

3. kép: Fűtőberendezés az alállomáson

:: A hőfogyasztás, -áramlás és -felhasználás napi nyilvántartása fűtésmérőkkel
:: A hőmérsékletek óránkénti nyilvántartása adatregisztráló berendezésekkel, amelyeket az épületek külön­böző pontjain helyeztek el.
:: Infravörös fotók készítése az épületekről, a vizuális összehasonlíthatóság érdekében.

A követőprogram a következő fűtési időszakokra összpontosított:

Első időszak: 2001. december 20. - 2002. április 30.
Második időszak: 2002. szeptember 20. - 2003. április 30.

Az alállomásokra két fűtésmérőt szereltek fel: egyet a Torzhkovskaya u. 14-ben, egy másikat pedig a Torzhkovskaya u. 16-ban. Mindkét mérőeszközt az épületek fő fűtéscsövén helyezték el, majd naponta manuálisan ellenőrizték a hő és víz áramlását, és leolvasták az elsődleges fűtésellátó rendszer és a visszatérő rendszer hőmérsékleti értékeit.

4. kép: Fűtésmérő berendezés egy alállomáson

Huszonöt adatregisztráló berendezést szereltek fel a következő helyekre:
A Torzhkovskaya u. 14-ben és 16-ban külön-külön négy adatregisztráló berendezést helyeztek el az alagsorban: egyet az elsődleges fűtéscsőre, egy másodikat ez elsődleges visszatérőcsőre, egy harmadikat a másodlagos fűtéscsőre, egy negyediket pedig a melegvízcsőre.

:: Egy adatregisztráló berendezést kívülre szereltek fel a kinti hőmérséklet mérésére
:: Hét adatregisztráló berendezést helyeztek el a Torzhkovskaya u. 14 különböző lakásaiban.
:: A maradék kilenc adatregisztráló berendezést a Torzhkovskaya u. 16 különböző lakásaiban helyez­ték el, beleértve az új tetőtéri lakásokat is.

A projekt hátterében az új, tetőtéri lakások kialakítása és az épület fennmaradó részének külső szigetelése áll. Bent a lakásokban minden radiátort hőszabályzó-szelepekkel láttak el. A tetőtéri lakások fűtési rend­szerét különálló rendszerként építették, amely nincs kapcsolatban az eredeti rendszerrel. A konstrukció jól illeszkedik a követőprogramhoz, mivel lehetővé teszi a hőfogyasztás mért adatainak közvetlen össze­hasonlítását a referenciaépület adataival, hiszen a tetőtéri lakások fűtése külön van választva a fő fűtési rendszertől. A projekt célja eredetileg az volt, hogy a hőfelhasználást az épület minden részére kiterjedően feltérképezzék, és összehasonlítsák azt a referenciaépület felhasználásával.

A hiányzó hatósági en­gedélyek miatt azonban a tetőtéri lakások fűtési rendszerét kikapcsolták. Emiatt a lakások üresen álltak, és a követési időszak teljes időtartama során elektromos fűtéssel kellett őket védeni a fagytól.

Torzhkovskaya u. 16 Hőmérsékleti értékek a tetőtéri lakásokban

4. kép: Fűtésmérő berendezés egy alállomáson

A megvalósított követőprogram során végül csupán a külső szigetelés aspektusát értékeltük a Torzhkovskaya u. 16-tal kapcsolatban. Az automata fűtésszabályozás és a különálló tetőtéri fűtési rendszer kérdését egyszer sem vizsgáltuk a követési időszak során.

A referenciakövetelmények megkívánják, hogy az energiamegtakarítás különböző eszközeit rangsoroljuk. Eredetileg azt feltételeztük, hogy különböző intézkedéseket energiahatékonyságuk szerint értékeljük. Ilyen (általunk nem elkülönített) aspektusok lehetnek a következők:

:: Külső szigetelés
:: Az alállomásokon történő automata fűtésszabályzás
:: A tetőtér energiafelhasználása az épület többi részéhez viszonyítva

A külső szigetelés kifejezés két tevékenységre utal; az épület külső szigetelésére és a hőszabályzó-szele­pek felszerelésére. Az épület külső szigetelése és a hőszabályzó-szelepek felszerelése két egymással szo­rosan összefüggő intézkedés, és sosem szabad őket az energiamegtakarítás két különálló, egymástól füg­getlen eszközének tekinteni. Azért hangsúlyozzuk mindezt, mert a referenciaépületben a normális kom­fortszint alatti beltéri hőmérsékleteket figyeltünk meg, ami azt jelzi, hogy a külső szigetelés nélkül fel­szerelt hőszabályzó-szelepek egyáltalán nem takarítanak meg energiát. Akkor sem takarítanánk meg energiát, ha hőszabályzó-szelepek felszerelése nélkül végeznénk el az épü­let külső szigetelését, hiszen az épület túlfűtötté válna, és a lakók ablakot nyitnának.

Nem lehetséges tehát a projekt különböző energiatakarékossági kezdeményezéseinek rangsorolása, hiszen csupán egyetlen intézkedés került megvalósításra és értékelésre.

A követőprogram 62%-os energiamegtakarítást mutat ki a teljes szezonra, vagy 38%-os energiafelhasználást a felújított épületben a referenciaépülethez képest. A hatékonyabb energiaelosztó rendszernek köszönhetően, a felújított épület és a referenciaépület energiafelhasználása közti különbség 30% volt melegebb napokon, és 40% hidegebb napokon.

5. kép: Infravörös fényképek (jobboldalt) és hagyományos fényképek (baloldalt) a Torzhkovskaya u. 16-ról (fent) és a Torzhkovskaya u. 14-ről (lent)

A lakások átlagos belső hőmérséklete 21.6o C volt a felújított épületben, és 19.5o C  a referenciaépületben. Majdnem 2o C-s emelkedés. Ha feltételezzük, hogy az energia értéke fokonként 2.5%-a a benti hőmérsékletnek (amit a teljes szezon napjain mért hőmérsékletekből számolunk ki), a méréshez való alkalmazkodás 5% lesz. A mért 62%-os energiamegtakarítást a tehát a benti hőmérsékletkülönbséghez igazítjuk. Ily módon 67%-os energiamegtakarítást kapunk.

Az infravörös fotókat egy februári estén készítettük. A képek kristálytisztán érzékeltetik mennyire hatékony is valójában az épületszigetelés. A fotókon az épületek oromzata látható éjjel és nappal. Az alsó ké­pek a referencia-épületet és a hatalmas energiaveszteséget mutatják. Az infravörös fotózásról készült teljes jelentést megküldtük a VELUX International-nek.

A megvalósíthatósági tanulmány a projektnek arra a részére összpontosít, amely a külső szigetelést és a hőszabályzó-szelepek felszerelését tartalmazza. A külső szigetelésbe és a hőszabályzó-szelepek felszerelésébe fektetett összeg (beleértve a csőrendszer módosításait) 100,000 USD körül volt. Az energiamegtakarítás egy fűtési szezonra kivetítve körülbelül 460 MWh, amely 396 Gcal-nak felel meg.

A szentpétervári fogyasztóknak, akik a GUPTEK hőszolgáltató ügyfelei voltak, a 2002-2003-as fűtési szezonban mintegy 400 rubelt kellett fizetnie Gcal-onként. Ez nagyjából 13 $ Gcal-onkénti költséggel egyenlő

A következő forgatókönyvek mindegyike azt feltételezi, hogy a felújítási költség változatlan marad.

További feltételezések a forgatókönyvekkel kapcsolatban:

Első forgatókönyv: A jelenlegi fűtési díj változatlan marad. A kamatláb kevesebb, mint 5% évente.
Második forgatókönyv: A fűtési díj 20%-kal emelkedik, a kamatláb pedig15% évente, ami jól tükrözi a mai orosz piaci viszonyokat.
Harmadik forgatókönyv: A fűtési díj 20%-kal nő, a kamatláb pedig 5% évente, amely a mai nemzet­közi piaci viszonyokat tükrözi.

Az első forgatókönyv feltételezi, hogy nem változik a jelenlegi fűtési díj. A kamatláb 5%, amely a nem­zetközi finanszírozási jelenlegi szintjének felel meg.

Nincs lényegi változás a fűtési díjban
Kamatláb                         <                      5%
Megtérülési idő                                       54 év

Ebben az esetben a megtérülési idő mintegy 50 év. Ez tehát rossz befektetés. A gyenge eredmény egyik oka a fűtés alacsony ára.

Az energia árának növekedése elkerülhetetlen az elkövetkezendő években. Oroszországban ma a fűtési díjat mesterségesen alacsonyan tartják. Az országban folyamatos vita tárgya, hogy a díjaknak milyen gyorsan kellene elérniük a nemzetközi szintet. Az üzemanyag (és gáz) szolgáltatók csökkenteni kíván­ják a hazai piacra szánt mennyiséget, és inkább Nyugat-Európába exportálnának. A gázhálózatnak a nyugati piaccal való összekapcsolása megnöveli ennek lehetőségét, és ugyanakkor az árak emelésével kapcsolatban az otthoni piacra nehezedő nyomás is fokozódik.

A második forgatókönyvben a fűtés ára 20%-kal nő az első forgatókönyvhöz képest, és hamarosan eléri a legfőbb szolgáltatók világpiaci árait.

Oroszország jelenlegi gazdasági helyzetéből fakadóan a helyi befektetések kamatszintje jóval több, mint 5%. Amennyiben a projektet Oroszországban finanszíroznánk, a kamatláb feltehetőleg 15%-ot tenne ki évente:

A fűtési díj eléri a nemzetközi szintet
A díjemelés mértéke                              20%
Kamatláb                                               15%
Megtérülési idő                                  = 25 év

Az eredmény 25 éves megtérülési idő, ami azt jelenti, hogy a projekt nehezen megvalósítható, minthogy Oroszországban nincsenek olyan hitelszervezetek, mint Dániában.

Amennyiben nemzetközi finanszírozást feltételezünk, a kamatláb mai mértéke jóval alacsonyabb, mint egy oroszországi belső finanszírozó esetén. Ily módon tehát 5%-ra becsüljük a projekt kamatainak mértékét.

A harmadik forgatókönyvben a fűtés ára 20%-kal nő az első forgatókönyvhöz képest, és hamarosan el­éri a legfőbb szolgáltatók világpiaci árait.

A fűtési díj eléri a nemzetközi szintet
A díjemelés mértéke                           20%
Kamatláb                                            5%
Megtérülési idő                         =       10 év

5%-os kamatlábbal számolva a megtérülési idő körülbelül 10 év. Ezt már nyugodtan nevezhetjük kifizetődő befektetésnek. A lakásépítő társaságok számára azonban nem mindig könnyű a nemzetközi finanszírozók megtalálása. Véleményünk szerint ez csak akkor lehetséges, ha a projektet más aspektusokkal együtt prezentálják. Ilyen aspektus lehet egy közös kivitelezésű projekt vagy a tetőtéri lakások eladása.

Közös kivitelezés

Az egyik lehetőség a közös kivitelezési mechanizmusok alkalmazása, amelyek akkor válhatnak reali­tássá, ha Oroszország aláírja a Kyoto-i jegyzőkönyvet. Egy közös kivitelezésű projektnek a pénzügyi és technikai értelemben vett járulékosság feltételeire kell épülnie. A technikai járulékosság feltételét a jelenlegi projekt kielégíti, hiszen a fokozott szigetelést és a hőszabályzó-szelepeket ritkán alkalmazzák Oroszországban. De teljesül a pénzügyi járulékosság feltétele is, hiszen amint azt a jelen megvalósíthatósági tanulmány is mutatja, a projekt csak nemzetközi finanszírozás vagy további támogatók bevonása esetén kivitelezhető.

A tetőtéri lakások eladása

A tetőtéri lakások esetleges eladása tovább javítja a megvalósíthatóság mértékét. Az eladásból származó hasznot a külső szigetelés finanszírozására lehet fordítani.

A megvalósíthatósági tanulmány egyszerű alapelvekre épít. A legfőbb betáplált paraméterek a befektetések és megtakarítások. Kérdéses paraméter a kamatláb és a fűtési díj emelkedésének mértéke.

A piac meg fog változni, és változni fog a fűtési díj mértéke és a kamatláb is. Általános az a feltevés, hogy a szolgáltatók üzemanyagárai hamarosan elérik a nemzetközi szintet. Lehetséges, hogy a kormány a fűtő- és üzemanyagok megadóztatása mellett dönt, amely régóta elterjedt gyakorlat az a nyugat-európai országokban. Ebben az esetben a projekt megvalósíthatóságának mértéke növekedni fog.

Nyugat-európai befektetők esetén a kamatláb 5% körül mozog. Oroszországban a belső kamatlábak ma sokkal magasabbak (kb. 15-20%). Ilyen magas kamatok mellett a befektetés csak akkor megvalósítható, ha jelentős mértékben emelkedik a fűtési díj.

A megvalósíthatósági tanulmány végkövetkeztetése az, hogy a befektetés a nyugati befektetők szem­pontjából kifizetődő, hiszen véleményünk szerint a hőenergia ára jelentős mértékben növekedni fog az elkövetkezendő években. Egy helyi befektető számára azonban a befektetés aligha lesz kifizetődő: en­nek okai a mai feszült orosz gazdasági helyzetben keresendők, ahol a 15-20% körüli kamatok általános­nak mondhatóak.

Amennyiben Oroszország ratifikálja a Kyoto-i egyezményt, az ilyen típusú projektek nyilvánvaló alternatívát biztosíthatnak a közös kivitelezésű projektek terén, hiszen megfelelnek a járulékosság kritériumainak. A projekttel kapcsolatos legfőbb probléma, bizonytalanság, a befektetések és a haszon megfelelő adminisztrációja. A CO2-kibocsátás csökkenése a hőszolgáltató szempontjából lesz jelentős, míg az épületek végfelhasználói és tulajdonosai a befektetéseket a külső hőszigetelésre és a hőelosztó-rendszer rekonstrukciójára fordíthatják. Azokban az esetekben, amikor az épület tulajdonosa és energiaszolgáltatója ugyanaz, a projekt adminisztratív értelemben megvalósítható. Minthogy a GUPTEK hőszolgáltató tulajdonosa Szentpétervár önkormányzata, a projekt minden, az önkormányzat tulajdonában lévő lakóépület esetében adminisztratív értelemben megvalósítható. Az ilyen típusú fejlesztéseknek pedig nyilvánvalóan van perspektívájuk.

A Ermitázs Pavilon a Cárszkoje Selo felső parkjában (a Jekaterinszki Palota előtti részen) Puskinban. Tervezők: Rastrelli és Csevakinszki, XVIII sz. közepe. Az épület Nagy Katalin uralkodása alatt épült a cárnő kedvére. A francia fordítás­ban az épület a "magánélet helyszíne".